
Vitanap az árampiaci liberalizációról
2008. 02. 23.
Az energiapolitika egyben biztonságpolitika is
Martonyi János, a Szabad Európa Központ elnöke leszögezte: mivel az energiapolitika egyben biztonságpolitika is, alapvető követelmény az EU önálló közös energiapolitikájának kiépítése a tényleges kölcsönösség elve alapján. A tanácskozáson Kocsis István, az MVM vezérigazgatója felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a liberalizáció nem cél, hanem eszköz az állampolgárok jólétének és a versenyképességnek a szolgálatában. A versenypiaci ár alapja a még szükséges erőművi termelés határértéke – reagált a vezérigazgató a magas árakat kritizáló észrevételekre. Egy ilyen méretű országban, mint Magyarország, érett piac csak regionális keretek között valósulhat meg. A magyar piac likviditását szűkítik a régióban mutatkozó szűkös kapacitások. Ezzel szemben Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója azt mondta: a piac átláthatóságának hiánya okoz látszólagos hiányt, valójában áramból mint termékből elegendő van.
A piacnyitás miatt megugró árakat kifogásoló felszólalásokkal kapcsolatban az MVM vezérigazgatója hangsúlyozta: különbséget kell tenni az áremelkedés és az ár emelése között, utalva arra, hogy a teljes piacnyitás előtt, 2007 végéig még a hatósági áras közüzemből vásárolhattak a nem lakossági fogyasztók. Kocsis István emlékeztetett arra, hogy a 2006-tól magas szabadpiaci árak miatt nagyon jelentős visszatérés volt a közüzembe. Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese versenyszempontból, Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke pedig szakmai szempontból bírálta a 2007. októberi áramaukciót, ami a 2008. évre részben biztosította a szabadpiaci áram mennyiséget, de a közüzeminél 25-30 százalékkal magasabb áron. A MEH elnöke ehhez hozzátette, akik például 2004-ben kötöttek szabadpiaci szerződést, és az most járt le, azoknak az áramköltségük akár 60 százalékkal is emelkedhetett. A lakosságnak 9,8 százalékos, a közintézményeknek pedig 20 százalékot meg nem haladó volt az áremelés mértéke 2008. január 1-jétől. Kaderják Péter és Nagy Márta az MVM és az erőművek közötti hosszú távú áramvásárlási szerződéseket okolta a piaci anomáliákért is.
Horváth J. Ferenc azt hangsúlyozta, hogy az árampiac megnyitásával a piac középpontjában változatlanul az MVM-csoport van a hosszú távú áramvásárlási szerződések (htm) miatt. A hivatal vezetője emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió elvárása a htm-ek felbontása, persze méltányos feltételekkel. Mint mondta: az MVM két szerződést újratárgyalt, háromban előrehaladottak a tárgyalások, kettő esetében pedig még távol van a megegyezés.
A piacnyitás árát a kis- és a közepes vállalatok fizetik meg
A német tulajdonosok magyarországi képviselője azt mondta: a privatizáció idején az akkori kormány olyan energiapolitikai körülmények között „hívta meg őket befektetni”, amikor nem engedték az MVM vertikális integrációját. Konrad Kreuzer feltette a kérdést: az európai uniós rendeletek „egy az egyben” bevezetése helyes-e az ilyen piacon?