Egyéb

Vitanap az árampiaci liberalizációról

Vitanap az árampiaci liberalizációról

2008. 02. 23.

Az energiapolitikában a gazdaságpolitikai kérdések mellett társadalompolitikai szempontokat is mérlegelni kell – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, míg az E.ON Hungária elnöke és a Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgatója a tiszta versenyt szorgalmazta az árak tekintetében is. Nemcsak a gazdaság növekedését lehetővé tevő infrastruktúra-rendszerre és átlátható működésű, tisztességes versenypiacra van szükség, hanem a lakosság által megfizethető árakra – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Közölte, hogy a politika a nem mindig harmonizáló szempontok miatt mozdul nehézkesen, a döntések ezért nem mindig felelnek meg a „nyers piaci racionalitásoknak”. Gyürk András, az Európai Parlament képviselője, az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagja a vitanap megszervezését a felemás piacnyitással és a parlament előtt lévő energiapolitikai koncepció vitájával indokolta. Szerinte sokakat aggodalommal tölt el az MVM tervezett privatizációja is.

Az energiapolitika egyben biztonságpolitika is

Martonyi János, a Szabad Európa Központ elnöke leszögezte: mivel az energiapolitika egyben biztonságpolitika is, alapvető követelmény az EU önálló közös energiapolitikájának kiépítése a tényleges kölcsönösség elve alapján. A tanácskozáson Kocsis István, az MVM vezérigazgatója felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a liberalizáció nem cél, hanem eszköz az állampolgárok jólétének és a versenyképességnek a szolgálatában. A versenypiaci ár alapja a még szükséges erőművi termelés határértéke – reagált a vezérigazgató a magas árakat kritizáló észrevételekre. Egy ilyen méretű országban, mint Magyarország, érett piac csak regionális keretek között valósulhat meg. A magyar piac likviditását szűkítik a régióban mutatkozó szűkös kapacitások. Ezzel szemben Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója azt mondta: a piac átláthatóságának hiánya okoz látszólagos hiányt, valójában áramból mint termékből elegendő van.

A piacnyitás miatt megugró árakat kifogásoló felszólalásokkal kapcsolatban az MVM vezérigazgatója hangsúlyozta: különbséget kell tenni az áremelkedés és az ár emelése között, utalva arra, hogy a teljes piacnyitás előtt, 2007 végéig még a hatósági áras közüzemből vásárolhattak a nem lakossági fogyasztók. Kocsis István emlékeztetett arra, hogy a 2006-tól magas szabadpiaci árak miatt nagyon jelentős visszatérés volt a közüzembe. Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese versenyszempontból, Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke pedig szakmai szempontból bírálta a 2007. októberi áramaukciót, ami a 2008. évre részben biztosította a szabadpiaci áram mennyiséget, de a közüzeminél 25-30 százalékkal magasabb áron. A MEH elnöke ehhez hozzátette, akik például 2004-ben kötöttek szabadpiaci szerződést, és az most járt le, azoknak az áramköltségük akár 60 százalékkal is emelkedhetett. A lakosságnak 9,8 százalékos, a közintézményeknek pedig 20 százalékot meg nem haladó volt az áremelés mértéke 2008. január 1-jétől. Kaderják Péter és Nagy Márta az MVM és az erőművek közötti hosszú távú áramvásárlási szerződéseket okolta a piaci anomáliákért is.

Horváth J. Ferenc azt hangsúlyozta, hogy az árampiac megnyitásával a piac középpontjában változatlanul az MVM-csoport van a hosszú távú áramvásárlási szerződések (htm) miatt. A hivatal vezetője emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió elvárása a htm-ek felbontása, persze méltányos feltételekkel. Mint mondta: az MVM két szerződést újratárgyalt, háromban előrehaladottak a tárgyalások, kettő esetében pedig még távol van a megegyezés.

Konrad Kreuzer, az E.ON Hungária igazgatóságának elnöke visszafogottra tervezett, de helyenként indulatos hozzászólásában a szabályozást okolta a piaci anomáliákért és a magas árért. Kifogásolta az MVM integrációját: az állami tulajdonú villamosenergia-cég erőművi, kereskedői, rendszerirányítói és szolgáltatói portfóliójának szélesítését.

A piacnyitás árát a kis- és a közepes vállalatok fizetik meg

A német tulajdonosok magyarországi képviselője azt mondta: a privatizáció idején az akkori kormány olyan energiapolitikai körülmények között „hívta meg őket befektetni”, amikor nem engedték az MVM vertikális integrációját. Konrad Kreuzer feltette a kérdést: az európai uniós rendeletek „egy az egyben” bevezetése helyes-e az ilyen piacon?

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a tagvállalatoktól kapott értesülés alapján azt mondta, hogy a piacnyitás árát a kis- és a közepes vállalatok fizetik meg, mert számukra sokkal magasabb az áram ára, mint a lakosságnak és a közintézményeknek. A kamarai elnök a versenyképesség érdekében a piac újraszabályozását sürgette, mondván, a kormány minden intézkedése döntően a versenyképesség ellen hat. Az eseményen megjelent Elmar Brok, az Európai Parlament néppárti képviselője, a külügyi bizottság tagja, aki az uniós országok gázhálózatának összekapcsolását sürgette, hogy nagyobb erővel léphessenek fel a szállítói monopólium ellen. A képviselő hangsúlyozta annak szükségességét, ha a Gazprom unión belüli gázvezetékben lesz tulajdonos, vonatkozzon rá is az európai versenyjog.
A MNO cikke nyomán