Kiszolgáltatott helyzetben van Magyarország

– Idén már a magyar középosztálynak is gondot kezd jelenteni az energiaköltségek kifizetése. Beavatkoz-hat-e, és ha igen, milyen módszerekkel az Európai Parlament az energiaárak alakulásába?
– Az Európai Parlament napirendjén hangsúlyos szerepet foglal el az energiaárak kérdése. Döntési jogköre ugyanakkor mind a mai napig csak a tagállamoknak van ezen a téren. Következésképp elsősorban a magyar kormány felelőssége, hogy az árak elviselhetőek maradjanak. Aggasztónak tartom, hogy a Gyurcsány-kormány idén már negyedik alkalommal emelte a gázárakat, további terheket rakva a lakosság vállára.
– Milyen megoldásokat tart elképzelhetőnek Magyarországon, hogy az emberek terhei csökkenjenek?
– Az árnövekedés mérséklése érdekében valódi versenyre lenne szükség. Ezzel szemben az elhibázott árampiaci liberalizáció következtében a magyar piacon továbbra is a monopóliumok uralma a jellemző. A verseny fokozása nemcsak a hatékonyságot javítaná, hanem növelné a fogyasztók szabadságát is, így csökkentené az árakat. Mindemellett elengedhetetlen, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő Magyarország energiaellátását tekintve több lábon álljon. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet kell kapniuk az alternatív gázszállítási útvonalaknak. A legnagyobb lehetőségeket ugyanakkor az energiahatékonyság javítását célzó beruházásokban tartom. Sajnálatos, hogy erre a célra a kormány rendkívül csekély forrásokat biztosít.
– Nyáron uniós törvénycsomagot fogadtak el az árampiac hatékonyabb működéséről. Mi ennek a lényege?
– A nemrégiben elfogadott energetikai törvénycsomag célja a verseny erősítése az európai áram- és gázpiacon. Az új szabályozás a termelő és rendszerüzemeltető tevékenységek szétválasztásával lehetővé teszi, hogy a piac nagy részét uraló energetikai óriásvállalatok ne élhessenek vissza versenyelőnyükkel. Az új jogszabály megkönnyíti az új vállalatok piacra jutását, így jótékony hatással lesz a megújuló energiaforrások térnyerésére is. A csomag fontos fogyasztóvédelmi intézkedéseket is tartalmaz. Az árak és a szerződési feltételek összehasonlítása a jövőben várhatóan sokkal könnyebb lesz majd a fogyasztók számára.
– A klímaváltozás egy sokat vitatott terület. Mint európai politikus, mi az Ön álláspontja ebben a kérdésben?
– A klímaváltozás a nemzetközi politikai napirend egyik legfajsúlyosabb kérdésévé lépett elő. Egyre kevesebb kétségünk lehet afelől, hogy a hőmérséklet növekedéséhez az ember tevékenysége is hozzájárul. Örömteli, hogy az Európai Unió az elmúlt hónapokban konkrét javaslatokkal állt elő a negatív hatások mérséklése érdekében. Úgy vélem, hogy a klímapolitika terén lefektetett célok nem valósulhatnak meg a piaci szereplők bevonása nélkül. Az európai emisszió-kereskedelmi rendszer bevezetése jól támasztja alá ezen véleményemet. A klímapolitikai viták kapcsán ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a riogatás és a pánikkeltés helyett a higgadt és minden következménnyel számoló döntéshozatalé legyen a főszerep. 
– Ön módosító javaslatot nyújtott be az uniós klímacsomaghoz, miszerint a CO2-kibocsátás csökkentése kapcsán a bázisév 1990 lenne 2005 helyett. Miért lényeges ez a változtatás?
– Azért, mert amennyiben 1990 helyett 2005-öt határozzuk meg bázisévként, akkor figyelmen kívül hagyjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kelet-európai országok, így Magyarország tettek a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ez már csak azért is elfogadhatatlan, mivel egyes uniós tagállamok kiotói vállalásaikkal szembemenve még növelték is kibocsátásukat. Ha 2005-öt határozzuk meg bázisévként, azzal azt üzenjük: egy kalap alá vesszük a nem teljesítőket az élen járókkal. 
– Miközben a kelet-európai országok polgárai a gázáremelésekkel küszködnek, Oroszország több gázvezetéket tervez építeni. Hogyan érinthet minket, magyarokat a vezetékek megépítése?
– Úgy vélem, hogy a szóban forgó vezetékek, így a Déli Áramlat megépítése nem segíti elő legfontosabb célunkat, a több lábon állást. Ha megépülnének, Magyarország ugyanazt az orosz gázt kapná, csak más útvonalon érkezne. Az Oroszországból érkező szállítások ugyanakkor várhatóan még évtizedekig meghatározóak lesznek a hazai gázellátásban. A Moszkvával fenntartott jó viszony már csak ezért is kiemelten fontos. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartom, hogy a kormány zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával döntött a hazánk mozgásterét évtizedekre meghatározó Déli Áramlat szerződésről.
– Szeptemberben új ülésszak kezdődött az Európai Parlamentben, ami ráadásul az utolsó lesz a 2009-es EP-választások előtt. Mivel foglalkozik ezekben a hetekben a szakterületén?
– Jelenleg egy jelentés elkészítésén dolgozunk, amelynek a témája az energiahatékonyság. A kérdés már csak azért is kiemelten fontos, mivel Magyarországon itt látom a legnagyobb fejlődési lehetőséget. A dokumentumot várhatóan a tavaszi ülésszakban tűzik majd a strasbourgi plenáris ülés napirendjére.

(EU hírlevél)