Interjú Gyürk Andrással: Tompítható az atom-és az olajválság
2011. 04. 04.
– Az Európai Bizottsághoz fordultam, hogy vizsgálták-e, milyen hatással lenne a nukleárisenergia-stratégia újragondolása az európai energiapiacra. Nem egyértelmű ugyanis, hogy melyek azok a technológiák, amelyek alkalmasak lennének a nukleáris erőművek kapacitásainak helyettesítésére rövid és hosszú távon. Fontos kérdés továbbá, hogy egy esetleges stratégiaváltás milyen hatással lenne a gázpiacokra, a gázellátás-biztonságára, illetve az unió szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzéseire. Még az sem tisztázott, hogy az Európai Bizottság milyen további intézkedéseket tervez a nukleáris energiatermelés biztonságának szavatolására.
– Eközben az Európai Parlament néppárti frakciója önt nevezte ki az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló jelentés felelősének. Mi ennek a jelentősége?
– A szabályozástervezet az Európai Parlament Ipari, kutatási és energiaügyi (ITRE) szakbizottságának egyik legfontosabb jogalkotási dokumentuma az uniós elnökségünk fél éve alatt. A javaslat szerint egy európai szintű felügyeleti rendszert állítanának fel annak érdekében, hogy a határokon átívelő energiakereskedelmet megfelelő szinten ellenőrizhessük. Az előterjesztés végső célja a fogyasztói árak féken tartása.
– A tervek szerint júniusban az Országgyűlés jogszabályban is rögzítené hazánk energetikai stratégiáját. Meddig szólna a koncepció, és milyen örökséggel a háttérben lehet ezt egyáltalán elkészíteni?
– Kezdjük az örökséggel. Az elmúlt két kormányzati ciklusban kiszolgáltatottság és koncepciótlanság jellemezte az energiapolitikát. Az akkor kormányon lévő erők képtelenek voltak egy széles társadalmi támogatást élvező energetikai stratégia kidolgozására. A kiszolgáltatottságról pedig annyit, hogy Magyarország a gázellátás területén nyolcvan százalékban Oroszországtól függ. Ennek megváltoztatásáért az előző kabinetek szinte semmit sem tettek. Ezek alapján kétségtelenül üdvözlendő, hogy hamarosan elkészül hazánk energiastratégiája, amely 2030-ig szól. Kereteit pedig a gazdaságot meghatározó tényezők, a rendelkezésre álló erőforrások és a geopolitikai lehetőségek jelölik ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai céljaink a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése.
– Törekvéseink mennyire vannak összhangban az uniós elképzelésekkel?
– Szinte párhuzamosan haladunk, miután az EU is készít egy, a kontinens egészére vonatkozó stratégiát. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a magyar EU-elnökség idején, 2011 első fél évében az energetika kiemelt terület. Ráadásul az idén januárban indult Új Széchenyi-tervben – amelynek anyagi fedezetéül éppen az uniós források állnak – is szerepelnek az energiafelhasználás szempontjából fontos témakörök. Például a zöldgazdaság és az otthonteremtés. Nem pusztán magyar, hanem összeurópai érdek is, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetésben több forrás álljon rendelkezésre energetikai beruházásokra. Ezáltal csökkenteni lehetne az EU és hazánk importfüggőségét is.
– Összeurópai ügy az energetikai kérdések terén is a bürokrácia csökkentése. Valami javulás elképzelhető a rendszerben?
– Hazánk is szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok egyszerűsítsék és hangolják össze a megújuló energiaforrásokra szóló engedélyezési eljárásokat. Magyarországnak ez azért fontos, mert egy megújulóenergia-beruházáshoz ma még átlagosan negyven különböző hatósági engedélyre van szükség.