2014. 01. 15.
A közbeszerzési politika már az integráció kezdeteitől kezdve kulcsszerepet töltött be az Unió gazdaságában, így az első közbeszerzési irányelv 1971-ben született meg. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a közbeszerzés gyakorlata még elterjedtebbé vált: napjainkban 250 ezer európai közintézmény évente kétmillió közbeszerzési eljárást folytat le. Ez az Európai Unió éves GDP-jének 18%-át teszi ki.
Az uniós közbeszerzési irányelv felülvizsgálatának célja a verseny élénkítése és az átláthatóság biztosítása a közbeszerzési piacon. A közpénzek hatékony elköltése érdekében a felülvizsgált irányelv bizonyos értékhatár felett konkrét szabályokat fektet le, korszerűsíti az eljárásfajtákat és új eljárások bevezetését szorgalmazza.
Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője az ITRE szakbizottság véleményét dolgozta ki a felülvizsgálattal kapcsolatosan.
A delegációvezető szerint "a felülvizsgálat előrelépést jelent a kis- és középvállalkozások számára, mivel a szerződések részekre osztása révén könnyebben hozzáférhetnek a közbeszerzési piacokhoz". A kis- és középvállalkozások részvételét tovább egyszerűsíti az elektronikus közbeszerzés bevezetése. Az ITRE szakbizottság témafelelőse szerint az elektronikus pályázatleadás jelentős költségmegtakarításhoz, rövidebb átfutási időhöz és kevesebb hibához vezet.
A felülvizsgálat kedvező eredménnyel zárult az ajánlatkérő szervek számára is, mivel az értékelés során az áron kívül figyelembe kell venni az adott termék életciklusa alatt felmerülő költségeket is. Az életciklus-költségek figyelembe vétele azért fontos, mert az alacsony beszerzési árak gyakran magas fenntartási költségekkel párosulnak, így kizárólag a beszerzési árak alapján történő értékelés félrevezető lehet.
A felülvizsgálat kedvező hír a gazdaság egésze számára, hiszen "az eljárásfajták palettájának bővítése és a közbeszerzési kultúra fejlesztése hozzájárul a gazdaság dinamizálásához" – zárta felszólalását a delegációvezető.