Energiaintegráció a Balkánnal

Az egyezmény az elsõ olyan többoldalú szerzõdés a térségben, amelyben önként vállalnak kötelezettségeket olyan államok, amelyek közül többen néhány éve még háborúban álltak egymással – állapítja meg az energiaügyi integráció délkeleti irányú kiterjesztése felett örvendezõ bizottsági közlemény. A szerzõdés "jelentõs elõrelépés az európai béke és stabilitás biztosítása felé" – közölte José Manuel Barroso bizottsági elnök. Andris Piebalgs energiaügyi biztos pedig annak fontosságát emelte ki, hogy a megállapodás révén javul az ellátás biztonsága egy stratégiai szempontból kulcsfontosságú szektorban.

Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia, Románia, Bulgária és Koszovó részérõl az ENSZ-közigazgatás képviselõje az EU-val egy úgynevezett energiaközösségi szerzõdést írt alá, amely az energia belsõ piacát kiterjeszti a Balkánra. Az energiaszektorra, a környezetvédelemre és a versenyjogra vonatkozó szabályokat az érintett államok teljes egészében átveszik a közösségi joganyagból. Az energiaközösség modellje az 1952-ben létrejött Európai Szén- és Acélközösség, a ma ismert európai integráció elõfutára.

A megállapodás révén lehetõvé válik a Világbank és az EBRD forrásainak bevonása az energiaügyi infrastruktúra fejlesztésébe, amitõl azt remélik a felek, hogy 30 milliárd dolláros invesztíciót tesz lehetõvé és ez elég lehet a térség áramszolgáltató hálózatának EU-szintre fejlesztéséhez 2015-re. Biztosítja a Közel-Keletrõl és a Kaszpi-tenger térségébõl érkezõ földgáz akadálytalan bejutását az EU-ba, s egyúttal egy köztes gázpiacot is létrehoz a Kaszpi-tenger és az EU között. Így enyhíthetõ az EU jelenlegi aggasztóan egyoldalú függése az orosz gázszállításoktól.

forrás: www.bruxinfo.hu