Brüsszel kitart a szoftverirányelv mellett

Az Európai Parlament, amely jelenlegi változatában elfogadhatatlannak tartja a szoftverirányelvként vagy szoftverszabadalmi irányelvként is emlegetett javaslatot, nemrég arra kérte a javaslattevõ Európai Bizottságot: vonja vissza javaslatát és inkább hagyják az egészet, úgy ahogy van. A javaslat visszavonásáról végeredményben csak a Bizottság illetékes dönteni, de az eurohonatyák úgy érezték, álláspontjukat és kérésüket erõsíti az is, hogy a Tanácsban, a nemzeti kormányok egyeztetõ fórumán is nagyon sokáig el volt akadva a dosszié, a formális jóváhagyás pedig tavaly május óta késik.

A nagy parlamenti ellenkezés dacára – az illetékes bizottság 21 tagjából 19-en szavaztak arra, hogy a Bizottság vonja vissza javaslatát –, Brüsszel kitart. Ezt levélben hozta az EP tudomására a hét elején. A Bizottság – mint a levélben áll – „hajlandó minden érvet megvizsgálni, minden érvet figyelembe venni és ezekre reagálni” a második olvasat során (ez jön most), de visszavonásról szó sincs. Ehelyett sürgeti a Tanácsot, hogy mihamarabb hagyja jóvá a dossziét (a tagállamok közt már megvan a politikai megállapodás, csak egyes fõvárosok bizonytalankodása miatt folyton húzódik a hivatalos megerõsítés).

A Tanács várhatóan március 7-i ülésén hagyja jóvá a megállapodást, vita nélkül, visszaküldve a dossziét második olvasatra az Európai Parlamentbe. Ez a képviselõk problémája: második olvasatban ugyanis az EP gyengébb a Tanáccsal szemben, mert a tanácsi verzió módosításához nem elég az egyszerû többség, minõsített többségre van szükség (vagyis nem a jelenlevõ honatyák többségére, hanem az összes honatya többségére).

Az EP jogi ügyekért felelõs bizottsága – amely nemrég a visszavonásra kérte a Bizottságot – csalódottan reagált a fejleményekre. Maria Berger (szocialista, osztrák) azt mondta a Europe Information Service-nek, hogy nem tudja, hogy fog ebbõl ezek után jó szabályozás születni, de az EP azért mindent el fog követni. Az irányelvvel szemben az a fõ kritika, hogy az jelenlegi formájában túl szigorú, lehetõvé tenné konkrét szoftverkód levédését, ami viszont a nagyobb forrásokkal rendelkezõ, de általában kevésbé innovatív nagyvállalatoknak kedvezne, és megfojtaná a fejlõdést. Ez a kisebb cégek véleménye; a nagyok szerint szigorú szabadalmi védelem nélkül nekik nem éri meg kutatás-fejlesztésbe fektetni, ez pedig senkinek nem jó.

forrás: Bruxinfo

Forrás: Bruxinfo