Az Európai Bizottság kész a roamingdíjak letörésére

Vivane Reding ezt szerda este jelentette be Párizsban az európai szabályozóhatóságok találkozóján. A távközlési ügyekért is felelõs uniós biztos emlékeztette hallgatóit, hogy az Európai Bizottság régóta türelmetlenül figyeli a nemzetközi roamingpiacot, ahol az árak szerinte még mindig indokolatlanul magasak, tekintve, hogy a külföldrõl mobiltelefonálás költsége technikailag nem lehetne magasabb, mint a hazai roamingolásé (vagyis amikor odahaza telefonálunk egy másik szolgáltató hálózatát használva).

A Bizottság tavaly két eljárást is indított német és angol szolgáltatók ellen az indokolatlanul magas roamingtarifák miatt, valamint létrehozott egy internetes oldalt, amin a felhasználók összehasonlíthatják a különbözõ díjakat és ez alapján választhatnak, hogy külföldre utazva melyik mobilszolgáltató hálózatához csatlakoznak. De Reding már akkor figyelmeztetett, hogy ha ezek az eszközök hamarosan nem váltanak ki látványos eredményeket, a Bizottság konkrét szabályozással fogja leerõltetni az árakat.

A szerda esti elõadáson Reding pontosan ismertette, hogyan is fog ez pontosan kinézni. A Bizottság várhatóan áprilisban vagy májusban javasol egy rendeletet a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek jóváhagyásra. Ez megtiltaná a mobiltelefon-szolgáltatóknak, hogy magasabb díjat szabjanak ki a külföldön roamingolóknak, mint azoknak, aki saját államukon belül használják egy másik szolgáltató hálózatát, egyszerûen azon az alapon, hogy az Európai Unió egy egységes piac, és az ilyesfajta megkülönböztetés indokolatlan és jogtalan diszkrimináció. A legolcsóbb roaming a bizottsági weboldal szerint 20 cent volt egy négyperces csúcsidejû hívásért egy finn mobiltelefonon Svédországban. A legdrágább pedig 13,08 euró egy négyperces hívásért egy máltai mobilon Lettországban.

Technikailag roamingnak nevezzük azt, amikor X telefonszolgáltató díjat számol fel Y szolgáltatónak azért, hogy Y szolgáltató felhasználója használhassa X telefonhálózatát. Akár azért, mert külföldön van, akár azért, mert a hívott fél egy másik hálózatban van, akár pedig azért, mert Y szolgáltató hálózata nem fed le bizonyos területeket. A felszámolt roamingdíjat Y szolgáltató aztán áthárítja felhasználójára. A külföldi roamingdíjak a Bizottság szerint aránytalanul magasabbak, mint az összes többi roamingdíj. A javasolandó uniós rendelet ezt fogja megtiltani, mondván ez az európai egységes piac mûködését akadályozza. „Európai biztosként kötelességem biztosítani, hogy a belsõ piacból a fogyasztók is profitáljanak” – jelentette ki Reding.

Szakértõk azzal magyarázzák az elsõ látásra meglehetõsen brutálisnak tûnõ beavatkozást a piaci folyamatokba, hogy noha egyértelmûen piaci problémáról – piaci erõfölénnyel való visszaélésrõl – van szó a nemzetközi roaming piacán, azt az EU érvényes, klasszikus versenyszabályokon alapuló keretszabályozása nem tudja kezelni. A fõ probléma az, hogy hiába alakult ki verseny a nagykereskedelmi piacon, az árcsökkenés nem jut el a fogyasztóig, egyszerûen azért, mert a legtöbb ember számláján olyan kis arányban jelenik meg a nemzetközi roaming, hogy ez nemigen befolyásolja szolgáltatóválasztásukat – vagyis nem alakul ki igazi verseny.

A BEUC, az európai fogyasztóvédelmi szervezetek konföderációja a múlt héten lelkesen reagált a Reding-beszéd megszellõztetett verziójára, mondván ideje, hogy „véget vessenek ennek a rablásnak”. A szolgáltatók maguk már nem ilyen boldogok, szerintük a probléma megoldása a piacra bízni az egészet és konkrét példa gyanánt a speciális nyaralási csomagokat hozták fel. De Reding szerint ezek nem hagytak érzékelhetõ nyomot a piac egészén. A rendelet a 25 tagállamot képviselõ Miniszterek Tanácsában minõsített többséget, az Európai Parlamentben egyszerû többséget igényel ahhoz, hogy jogerõre léphessen, a biztos várakozásai szerint 2007-ben
 

forrás: www.bruxinfo.hu