Az EU Tanácsa elfogadta a szoftverirányelvet

A tagállamok képviselõinek jóváhagyása viharos évet zár le: noha a politikai megegyezés már tavaly májusban megszületett a számítógépes találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvrõl, újabb és újabb nézeteltérések jelentkeztek. Ráadásul az Európai Parlament, amely ellenzi az irányelv jelenlegi változatát, nemrég egyenesen arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a szöveget és inkább hagyják az egészet (a Bizottság ezt a kérést nem teljesítette, mondván a labda a Tanácsnál és a Parlamentnél van).

A szoftver- vagy szoftverszabadalmi irányelvként is emlegetett jogszabály-javaslat hatalmas vitákat váltott ki az elmúlt egy évben: a nagyvállalatok képviselõi szerint a szigorú és Európa-szerte egységes szabadalmi szabályok szükségesek ahhoz, hogy a cégek számára megérje befektetni a számítógépes fejlesztésbe. A kisebb és független fejlesztõk viszont úgy vélik, hogy a szabályok éppenséggel túl szigorúra sikeredtek, meg fogják nehezíteni a fejlesztést és a nagyobb anyagi erõforrással rendelkezõ nagyvállalatoknak kedveznek.

A tagállami kormányokat képviselõ Tanács luxemburgi elnöksége a még mindig élénk vita ellenére hétfõn reggel ´A´ pontként helyezte napirendre a javaslatot, vagyis nem lehetett róla vitázni, csak jóváhagyni vagy elhalasztani a döntést. A luxemburgiak ezt azzal indokolták, hogy rossz precedenst teremtene, ha a politikai megegyezés után újranyitnák a vitát. Emlékeztettek rá, hogy az irányelv második olvasatában még lesz mód a vitára és a módosításra is.

Sok tagállam és az EP nem örül

A miniszterek ennek megfelelõen vita nélkül, nem túl nagy többséggel jóváhagyták a szöveget, visszaküldve második olvasatra az Európai Parlamentbe. Spanyolország nemmel szavazott, Olaszország, Belgium és Ausztria tartózkodott, Portugália, Lengyelország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Dánia és Ciprus pedig ugyan igennel szavazott, de külön nyilatkozatot tett közzé, kifejtve aggodalmait a javaslattal szemben.

A magyar nyilatkozatban az áll, hogy a kormány számára különösen fontos a kis- és középvállalkozások érdekeinek figyelembevétele, és annak biztosítása, hogy az új szabályozás biztosítja az élénk innovációt ebben a fontos ágazatban. A többi nyilatkozat közül talán a lengyeleké a legmarkánsabb: ebben az áll, hogy Varsó számára (a második olvasatban) csak akkor lesz elfogadható a javaslat, ha az egyértelmûen és teljesen kizárja a számítógépes programok, a konkrét szoftverkód szabadalmi védelmét. Szerintük ezt a jelenlegi változat nem teszi meg. Ez a kisebb és független fejlesztõk fõ aggodalma is: attól félnek, hogy a szoftverkód levédése a nagyvállalatok által teljesen kiszorítaná õket a fejlesztési piacról.

Ami az Európai Parlamentet illeti, ott akkorák az ellenérzések (gyakorlatilag az összes pártnak komoly fenntartásai vannak, nagyjából a kisebb fejlesztõk érveivel összhangban), hogy könnyen elképzelhetõ, hogy az egész javaslat megbukik. A szöveg érdemi módosításainak esélyei ugyanakkor a második olvasatban kisebbek, mint az elsõben: az EP-nek ekkor már nem csak egyszerû, hanem minõsített többségre van szüksége ahhoz, hogy felülírja a Tanács által elfogadott szöveget. Továbbá csak olyan módosításokat kezdeményezhetnek, amelyekkel már az elsõ olvasatban is megpróbálkoztak.

A hétfõ reggeli döntésre a leggyorsabban az EICTA, a nagy szoftvervállalatok képviselõszerve reagált. Mark MacGam fõtitkár újságíróknak nyilatkozta üdvözölte az eredményt, ami szerinte nem csak a high-tech ágazat, de az egész európai gazdaság számára gyõzelem, mert jobban lehetõvé teszi a befektetést a számítógépes fejlesztésbe. MacGam úgy vélte, hogy az elmúlt év vitája 95 százalékban érzelmekrõl szólt és csak 5 százalékban a lényegrõl; azt pedig tagadta, hogy az irányelv lehetõvé tenné magának a szoftverkódnak a szabadalmi védelmét.

Charlie McCreevy belsõpiaci biztos is üdvözölte a megegyezést. Sajtóközleményében ígéretet tett rá, hogy mindent el fog követni, hogy a végeredmény tisztességes kompromisszumot tükrözzön.