Az EP megszavazta a számítógépes találmányokról szóló direktívát

Az EP jogi bizottságának képviselõi 16-10 arányban szavazták meg azt a jelentést, ami gyakorlatilag jóváhagyja a tagállamok kormányait képviselõ Tanács második olvasatát, és elutasítottak minden olyan módosító javaslatot, ami megnehezítette volna a szabadalmi védelem megadását számítógépes találmányok esetén. A voks – amelyet hamarosan és szinte biztosan követ a plenáris jóváhagyás is – gyõzelem a nagyobb szoftver- és számítógépes vállalatok számára, amelyek lendületesen lobbiztak a minél keményebb uniós szabadalmi védelemért. Az új direktíva a nemzeti szabályozások helyébe lép, érdemben nem változtat a jelenlegi gyakorlaton, csak egyszerûsíti és közösségi szintre emeli azt. Így lehetséges lesz a mosógépek, mobiltelefonok, ABS-rendszerek és más számítógépes találmányok szabadalmi védelme.

Az elfogadott szöveget ellenezték a kisebb és független fejlesztõk, akik azzal érveltek, hogy az irányelv jelenlegi formájában lehetõvé teszi az egyszerû szoftverkód védelmét is, és ezzel az innovációt fenyegeti, mert a nagyobb anyagi erõforrásokkal rendelkezõ és ezért a szabadalmi védelem megszerzésében elõnyben lévõ, viszont potenciálisan kevésbé innovatív nagyvállalatoknak kedvez. A nagyok szerint azonban a szigorú védelem az innováció kulcsa, hiszen másképpen a cégeknek nem éri meg befektetni a fejlesztésbe. (A gyakorlatban a szabadalmak mintegy ötödét a kisebb fejlesztõk ellenõrzik.) A végül megszavazott verzió szerint lehetséges a szoftver szabadalmi védelme, de csak akkor, ha egy nagyobb találmány integráns része, szükséges annak mûködéséhez – például egy program, ami a mosógépet futtatja. Ebben az esetben az egész találmány kap szabadalmi védelmet, nem külön a szoftver.

„Az elfogadott verzió garantálja a megfelelõ szigorú szabadalmi védelmet, ezzel érdemessé teszi a befektetést a fejlesztésbe, ugyanakkor nem teszi lehetõvé a tiszta szoftver szabadalmaztatását” – erõsködött a Bruxinfónak Toine Manders holland eurohonatya, aki a liberális frakció témafelelõse volt és megszavazta az irányelvet. Manders szerint a függetlenek érvei teljesen alaptalanok, és aki elolvassa a szöveget, látni fogja, hogy a szabadalmi védelem egyértelmûen csak általános számítógépes találmányokra adható ki, szoftverre nem. A függetlenek szerint azonban az elfogadott szöveg nem elég egyértelmû.

A vitatott és kulcsfontosságú rész a végeredményben a következõképp hangzik (4. cikk 1. bekezdés): „A számítógépi program kizárólag e minõségében nem lehet szabadalmazható találmány” valamint 2. bekezdés „egy számítógéppel megvalósított találmány nem tekinthetõ mûszaki hozzájárulást tartalmazónak pusztán azon az alapon, hogy számítógép, számítógépes hálózat vagy más programozható berendezés használatával jár. Következésképpen nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az akár forráskódban, akár tárgykódban, akár más formában kifejezett számítógépi programokkal kapcsolatos olyan találmányok, amelyek üzleti módszereket, matematikai vagy egyéb eljárásokat valósítanak meg, és nem eredményeznek mûszaki hatást azon a szokásos fizikai kölcsönhatáson kívül, amely a program és az olyan számítógép, számítógépes hálózat vagy egyéb programozható berendezés között hat, amelyen a program fut”, illetve 5. cikk (1) bekezdés „a tagállamok biztosítják, hogy egy számítógéppel támogatott találmány szabadalmát az igénypontban csak termékként, azaz programozott berendezésként vagy egy ilyen berendezés által megvalósított technikai eljárásként lehessen igényelni.”

A reakciók nem voltak túl lelkesek. A kis- és középvállalatokat képviselõ UEAPME azt mondta, az eredmény „csapás a kisvállalkozásokra”. Werner Müller fõtitkár szerint a képviselõk nem biztosították, hogy a szabadalmi védelem ne terjedjen ki a szoftverre, és felszólította a Parlamentet: a plenáris szavazáson fordítsa meg az eredményt. A független fejlesztõket képviselõ Foundation for Free Information Infrastructure egyetértett. A Business Software Alliance, a nagyobb szoftverfejlesztõk képviselõje pedig úgy vélte, hogy a megszavazott szöveg nem elég jó, gyengébb, mint a Tanács által elfogadott változat, még ha központi eleme meg is egyezik a tagállamok kormányai által elfogadottal.

A szavazás végeredménye a legtöbb megfigyelõ számára meglepetés volt, mert a Parlament egészen a közelmúltig határozottan és nagyhangon ellenezte a Tanács által elfogadott verziót, és éppenséggel a kisebb fejlesztõk érveit hangoztatta. Az utolsó pillanatban azonban az Európai Néppárt meggondolta magát, és a liberálisok támogatásával megszavazta az irányelvet. ENP-beli források szerint azonban nem is annyira pálfordulásról van szó, mint inkább arról, hogy a pártban mindig is volt egy kemény mag – elsõsorban Malcolm Harbour (brit), Klaus-Heiner Lehne (német) és Joachim Würmeling (német) –, amely támogatta a Tanács és a nagyvállalatok álláspontját, de ezt elfedte, hogy a témafelelõs, Piia-Noora Kauppi (finn) ellenkezõ véleményen volt.

 

 

forrás: Bruxinfo