Egyéb

Az EP kitartóan ellenzi a szoftverszabadalmi irányelvet

Az EP kitartóan ellenzi a szoftverszabadalmi irányelvet

2005. 05. 26.

Mint emlékezetes, a 25 tagállam kormányát képviselõ EU Tanács március elején, mintegy egyéves vita után hagyta jóvá a számítógépes találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvet, amelyet röviden csak szoftverszabalmi irányelvként "gúnyolnak". A Tanácsban elfogadott verzió számos, fõleg szabadszoftver-párti kritikusa szerint nagyon rossz, lehetõvé teszi a számítógépes programok levédését is. Ezt a véleményt osztja az Európai Parlament is.

Az EP egyszer már, az elsõ olvasatban kihúzta a javaslat méregfogát, de a Tanácsban nem fogadták el módosító javaslataikat. Egyelõre semmi jele nincs annak, hogy a Parlament a második olvasatban meggondolta volna magát: egy hétfõn tartott parlamenti meghallgatáson gyakorlatilag csak kritikus hangokat lehetett hallani. Így elég valószínû, hogy az irányelv jelenlegi formájában nem emelkedik törvényerõre (ahhoz a Tanácsnak és a Parlamentnek, a két fõ uniós jogalkotó szervnek egyet kellene értenie).

A meghallgatáson a témafelelõs (raportõr) Michel Rocard (Európai Szocialisták Pártja, francia) azt mondta, hogy jelentésében mindenképpen garantálni fogja, hogy csak olyan találmányokat lehessen levédeni, amelyek konkrét, fizikai, technikai fejlesztések, nem számítógépes szoftverek. Az összes felszólaló EP-képviselõ támogatta álláspontját, és emellett érveltek az ülésre meghívott szakértõk is.

Utóbbiak – köztük Alberto Bercovitz spanyol európai jogi szakértõ, Uma Suthersanen a dublini Queen Mary Intézetbõl és Francois Pellegrini, a Bordeaux-i Nemzeti Fõiskoláról – azonban arra is rámutattak, hogy a gyakorlatban meglehetõsen nehéz elválasztani a két dolgot egymástól: a hardver és a szoftver egy technikai találmány két oldala, összetartoznak és csak együtt mûködhetnek.

A probléma meglehetõsen komplex. A szabadalmakat jelenleg az állami szabadalmi hivatalok, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) adja ki. Az ESZH az elmúlt idõszakban úgy kezdte értelmezni a vonatkozó szabályokat, hogy olyan szabadalmakat is kiadott, amelyek áttételesen szoftverekre is vonatkoznak (például egy mosógépre, amelynek programját valamilyen szoftver irányítja) – holott az európai szabadalmi egyezmény explicite megtiltja a szoftver szabadalmaztatását.

Az uniós irányelv célja éppen az volna, hogy a zûrzavaros jogi helyzetet tisztázza. De hogyan? A jogszabály jelenlegi verziójának kritikusai szerint az irányelv éppenséggel kodifikálná a jelenlegi helyzetet, lehetõvé tenné a szoftver szabadalmi levédését. Ez pedig – szerintük – elgáncsolná a szoftverfejlõdést, mert a tõkeerõs nagyvállalatoknak kedvezne, a gyakran ötletesebb és fejlesztésben erõsebb, viszont anyagilag gyengébb kicsikkel és függetlenekkel szemben. Mások – így a nagyok – szerint viszont a szigorú szabadalmi védelem fontos, mert egyébként nincs értelme befektetni a fejlesztésbe.

Érdekes, hogy noha a Tanács a szigorú verziót fogadta el, a tagállamok közül még azok se mind túlságosan lelkesek, akik igennel szavaztak (pl. Lengyelország vagy Magyarország). Ennek egyik oka a probléma elképesztõen komplex mivolta (úgy tûnik, hogy a szabadalmi jog és a szoftverszabályozás e határvidékét alig néhányan értik a maga teljességében). Másrészt súlyos lobbik feszülnek egymásnak: a nagyvállalatok nagyon keményen ráfeküdtek a legtöbb tagállam kormányára, befektetéseket téve függõvé az irányelv támogatásától.

A kisebbek és a függetlenek pedig az EP-ben lobbiznak sikeresen: a képviselõk elsöprõ többsége ellenzi az irányelv jelenlegi változatát. Persze még nem egyértelmû, hogyan fog kinézni az õ verziójuk, de a két fõ játékos, Rocard és az Európai Néppárt illetékese, Piia-Noora Kauppi (finn) az alapvetõ kérdésekben, úgy tûnik, egyetértenek, és arra készülnek, hogy gyakorlatilag újra megszavaztassák az elsõ olvasatban egyszer már elfogadott módosító javaslatokat. Az illetékes bizottság (belsõpiaci) június 20-án, az egész plénum júliusban szavaz, aztán a szöveg újra visszamegy a Tanácsba, utolsó olvasatra.


 

forrás: Bruxinfo