A szoftverszabadalmi irányelvet védik a nagyvállalatok

Az Európai Parlament nemsokára szavaz a szoftverszabadalmi direktívaként is emlegetett számítógépes találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvrõl. Az EP – a kisebb és független fejlesztõket támogatva – azt akarja elérni, hogy az új irányelv, ami harmonizálná a kaotikus európai gyakorlatot, ne tegye lehetõvé a konkrét szoftverkód levédését. A Parlament álláspontja szerint a Tanácsban elfogadott verzió ezt lehetõvé tenné, versenyhátrányba hozva az általában innovatívabb, de anyagilag rosszabb helyzetû kis fejlesztõket.

A nagy szoftvervállalatokat képviselõ Business Software Alliance (BSA) a múlt héten nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amivel azt akarja igazolni, hogy a Tanácsban elfogadott verzióval nincs semmi baj, és teljesen megfelelõ a kisebbek számára is. A BSA-tanulmány szerint, amelyet Daniel Johnson, a Coloradói Egyetem professzorasszisztense készített, az 1998 óta ezen a területen kiadott szabadalmak több mint 20 százalékát kis- és középvállalkozások kapták, és ez az arány csak nõtt, mintegy ötszörösére 2000 és 2004 közt. A benyújtott kérvények 70 százaléka kis és közepes fejlesztõktõl származik.

„Ezek a mutatók eloszlatják azt a tévhitet, hogy a számítógépes találmányokra kiadott szabadalmakat csak a nagyvállalatok ellenõrzik” – mondta Francisco Mingorance, a BSA brüsszeli képviselõje. „A tanulmány szerint több ezer európai kisvállalatnak van szabadalma. 81 százalékuk csak egy szabadalomra, további 10 százalékuk pedig csak két szabadalomra építi egész üzleti stratégiáját.” Ezeknek a mutatóknak azért van jelentõségük, mert az irányelv igazából csak kodifikálná a közösségi jogba az Európai Szabadalmi Hivatal bevett gyakorlatát.

„Az Európai Parlamentnek ezt figyelembe kell vennie a szavazáskor. Az európai kisvállalatoknak legalább annyira szükségük van a szabadalmi védelemre, mint a nagyoknak” – mondta Mingorance. A tanulmány szerint a kiadott szabadalmak nem csak klasszikus szoftverekre vonatkoznak, de mindenféle találmányra, amelynek van valamilyen szoftver része. Az EP és a kicsik egyébként éppen azt akarják biztosítani, hogy a szabadalmi védelem csak az ilyen találmányokra terjednek ki, a tiszta szoftverre ne. Attól félnek, hogy a nagyvállalatok villámgyorsan levédenének mindent, és esetleg peres ügyekben gyengébb anyagi helyzetük miatt szükségszerûen alulmaradnának.

Ezt Mingorance is aláhúzza nyilatkozatában: „Az irányelv specifikusan megtiltja a tiszta szoftver levédését.” De sok szakértõ szerint pont az a baj, hogy ez egyszerûen nem elég jó: az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlatát megalapozó európai szabadalmi egyezmény szintén tiltja a szoftver szabadalmaztatását, az ESZH mégis rengeteg ilyen szabadalmat kiadott az elmúlt években. A Parlament tovább akarja szigorítani az irányelvet, hogy a szofverek levédése, szemben a mai gyakorlattal, valóban ne legyen lehetséges.

A BSA emellett azzal érvvel – és ezt az érvet önmagában kevesen is támadják –, hogy a szigorú szabadalmi védelem az innováció alapja, hiszen ösztönzi a befektetést. Az illetékes parlamenti bizottság június 20-án, az egész plénum júliusban szavaz, aztán a szöveg újra visszamegy a Tanácsba, utolsó olvasatra. A Parlament változata valószínûleg nagyon szoftverszabadalom-ellenes lesz, ezért a két intézmény közti összeütközés szinte biztos.

 

forrás: Bruxinfo