A fenntartható fejlődés és az energiagazdaság kapcsolata

Tisztelt Elnök Úr!

Az elõttünk fekvõ állásfoglalási indítvány kapcsán engedjék meg, hogy a fenntartható fejlõdés és az energiagazdaság kapcsolatáról szóljak néhány szót.

A dokumentum helyesen emeli ki, hogy az energiatermelés és fogyasztás egyik kulcstényezõje a fenntarthatóság megvalósulásának. Igazunk van akkor is, amikor ezen az alapon, – ahogyan már annyiszor ezt megelõzõen – újra megfogalmazzuk céljainkat az energiahatékonyság növelésével, az üvegházhatású gázok arányának csökkentésével  vagy éppen a megújuló energiaforrások támogatásával összefüggésben.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a 2001-ben Göteborgban elfogadott fenntartható fejlõdési stratégia továbbfejlesztése terén jelentõs elmaradás mutatkozik. Érdemes tehát elgondolkodnunk, miért van ez így.

Meggyõzõdésem, hogy céljaink elérésének egyik fontos akadálya lehet a hatékony piacgazdasági környezet hiánya. Az állásfoglalási indítvány a nemzeti tapasztalatok cseréjére buzdít, ezért ha megengedik magyarországi példával igazolnám ezt. 

Magyarországon, – ahol a megújuló energiforrások alkalmazásának mértéke az egyik legalacsonyabb az Unióban – a szennyezõ energiatermelõ létesítmények hosszútávú mûködését a piaci logikával ellentétetes, monopolisztikus viszonyok és szerzõdések óvják.  Ezen szerzõdések, kiegészülve a kiszámíthatatlan, és a piaci logikával ugyancsak ellentétes állami áramátvételi-szabályozással, gyakorlatilag ellehetetlenítik például a szélenergia hasznosítását. Márpedig ameddig ez a gyakorlat él, igen csekély az esélye annak, hogy a fenntartható fejlõdésre vonatkozó célkitûzéseink megvalósuljanak.

Hatékony, versenyzõ és költségtakarékos energiapiac kialakítására van tehát szükségünk. Csak ha ez valóban megvalósul majd, lesz realitása a Göteborgi stratégiának. Ennek reményében támogatom a jelen állásfoglalási indítványt, és bízom abban, hogy visszatérhetünk még erre a kérdésre, amikor a közös európai  energiapolitika kialakításáról tárgyal majd a Parlament.