2011. 06. 16.
Az infokommunikációs tevékenységével kapcsolatos beszámoló során az információbiztonság témakörében dr. Nyitrai Zsolt államtitkár elmondta, hogy a soros elnökség egyik kiemelt célja az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumának meghosszabbítása volt, mely kérdést az elnökség alatt sikerült eredményesen lezárni. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője szerint ez jelentős előrelépést jelent, hiszen az ügynökség folyamatos működését annak ellenére is biztosítani kell, hogy modernizálásról szóló vita csak most kezdődik.
A frekvenciával kapcsolatos ügyek kapcsán az első rádióspektrum-politikai program kiemelt jogalkotási prioritást jelentett a magyar elnökség idején. A kezdeményezés célja egy uniós szinten koordinált spektrumpolitika kialakítása, mely a fogyasztók és a vállalatok számára jelentős előnyöket fog jelenteni. A frekvencia gazdálkodás kérdéskörében megmutatkoztak az ellentétes tagállami álláspontok, ennek ellenére az elnökség mindent megtett annak érdekében, hogy az év végéig kompromisszumos megoldásra juthassanak a döntéshozók. Gyürk András felszólalásában üdvözölte a spektrumharmonizációs erőfeszítéseket és emlékeztetett az EU-n kívüli, harmadik országokkal történő harmonizációs kihívásokra.
A kutatás-fejlesztés és az iparpolitika területén dr. Cséfalvay Zoltán még a januári parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a magyar elnökség minden olyan lépést támogat, amely egyszerűbbé teszi a kisvállalkozások életét. Az államtitkár szerint a versenyképességi tanács jelentős lépéseket tett ebbe az irányba. Sikerült könnyítést elérni a számvitel és könyvelés terén a tíz főnél kisebb, úgynevezett mikrovállalkozások számára is. A kutatás-fejlesztés területén Gyürk András szerint fontos eredmény, hogy a források hatékony felhasználása érdekében az elnökség támogatta az adminisztráció egyszerűsítését, a párhuzamosságok felszámolását és az értékteremtést támogató szabályozási keret mihamarabbi kialakítását. A néppárti politikus kérdésében rávilágított a nyugat-európai országok és a közép-kelet-európai régió közötti kutatás-fejlesztési szakadékra és felhívta a figyelmet a további erőfeszítések szükségességére.