Rendezvények

Interjú Gyürk Andrással a Magyar Hírlapban: Történelmi jelentősége van mindhárom idei választásnak, s remélem, néhány év múlva azt mondhatjuk, 2014 volt az az év, amikor rácsaptuk az ajtót a posztkommunizmusra – jelentette ki Gyürk András, a Fidesz euró­pai parlamenti képviselője, a Fidesz kampányfőnöke.

„A politikában a tartalom a lényeg, egy kampány önmagában nem lehet sikeres, a sikerhez most is a kormányzati munka eredményessége kellett” – mondta Gyürk András, a Fidesz–KDNP kampányfőnöke. A politikus 2004 óta már ötödször tölti be pártja kampányfőnöki tisztét, és minden alkalommal győztesen került ki pártja a vetélkedésből. Ő vezette a 2004-es, a 2009-es uniós kampányt, 2010-ben és 2014-ben az országgyűlési képviselői kampányokat is, s a mostani, európai parlamenti kampányt is ő koordinálja.

Hangsúlyozta, történelmi jelentősége van mindhárom idei választásnak, reméli, néhány év múlva azt lehet mondani, hogy 2014-ben végre rácsaptuk az ajtót a posztkommunizmusra. „Három jól irányzott csapással megrendítő vereséget mérhetünk a baloldalra. Az első csapást már bevittük az országgyűlési választáson, most jöhet az európai parlamenti kiütés, majd az ősszel elérhetjük a harmadik K. O.-t is a helyhatóságokban” – mondta. Szerinte meg kell mutatni, hogy az ország nem kér többé abból a negyedszázados posztkommunizmusból, amelyet a baloldal képviselt. Meg kell mutatni – folytatta –, hogy sem összeállva nem kérünk belőlük, sem külön-külön indulva. Úgy vélekedett, az EP-választáson új formában, de ugyanazok a már többször bukott baloldali szereplők indulnak el, próbálnak meg visszatérni, akik 2002 és 2010 között tönkretették Magyarországot.

Gyürk András bízik abban, hogy sokan elmennek majd a május 25-i uniós választásra szavazni. Arról, hogy az európai parlamenti választásokon mindig kisebb a részvétel, mint a parlamenti szavazásokon, azt mondta, ez a helyzet mára sokat változott. „A 2012 januárjában, a strasbourgi parlamenti vitát követően megrendezett első Békemenetet a magyarok őszinte, mély felháborodása váltotta ki. Strasbourgban ugyanis Orbán Viktor miniszterelnököt és rajta keresztül az egész országot támadták meg az indulatos, sok esetben elvakult baloldali politikusok. Erre adott választ a több száz­ezres Békemenet, amely kiállt az ország kormánya és függetlensége mellett. Akkor, ott áttört valami, az emberek megértették, hogy az euró­pai parlamenti politizálás egyben a legkeményebb belpolitikát is jelenti” – fogalmazott.  A vasárnapi választás tétje tehát az, hogy a következő öt évben ne a külföldi politikusok mondják meg, mit kell tennünk, hanem a nemzeti ügyekért kiálló képviselők fejezhessék ki a magyarok akaratát.

Arra is kitért, elutasítják, hogy Brüsszel túlterjeszkedjen azokon a hatáskörökön, amelyet Magyarország szabad akaratából átadott az uniós csatlakozásakor. Az elmúlt ötéves ciklusban éppen ez ellen harcoltak, amikor felemelték a szavukat az MSZP-s képviselők politizálása ellen. A magyar baloldal ugyanis szerinte a bürokraták, a bankok és a nemzetközi cégek oldalára állt hazánkkal szemben. „Herczog Edit MSZP-s képviselő szavait használva tollba mondták a Tavares-jelentést, amely elítélte Magyarországot. Ez az eljárás elfogadhatatlan és szélsőséges” – mondta. „Ugyanígy elfogadhatatlan és a nemzeti érdekeinkkel ellentétes annak hangoztatása, hogy lépjünk ki az unió­ból és veszítsük el a tagság minden előnyét, sok ezermilliárd forintnyi támogatást.

Munkahelyek százezrei kerülnének emiatt veszélybe, ezeket a forrásokat nem tudnánk vállalkozásfejlesztésre, úthálózat-építésre, munkahelyteremtésre fordítani. A kilépés hangoztatása legalább olyan szélsőséges megnyilvánulás, mint a baloldal politikája, mi mindkettőt elutasítjuk” – fejtette ki a politikus. Ezzel szemben a Fidesz határozottan kiáll a nemzeti érdekekért, minden nekünk járó uniós forrás lehívásáért. A célja az is, hogy elfogadtassa a kormány alapelvét, a közös teherviselést az unióban. A Fidesz számára a család az első, nem enged a családpolitikájából, abból, hogy az ország keresztény alapokon áll. Elutasítja azt is, hogy bárki megtiltsa Magyarországnak, hogy Himnuszának első sorát belefoglalja az alaptörvényébe.  

A politikus kitért a Pásztor István vajdasági magyar vezető politikust ért budapesti inzultusra is. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás 2004. december 5-i dátuma után egy évtizeddel újabb fekete napja lett a nemzeti egység ügyének. A 2014. május 6-án a Jobbik euró­pai parlamenti listavezetője által is szervezett rendezvényen az egész magyarságot köpték szembe azok, akik felbőszült csőcselék módjára Pásztor Istvánra támadtak a nemzet főterén. „Mi ebben az esetben is mindkét szélsőséget elutasítjuk. Nekünk, magyaroknak közös az utunk, egységesen kell fellépnünk bizonyos kérdésekben. Hogyan követelhetnénk tiszteletet másoktól, ha egymást sem tiszteljük? A Fidesz épp azért állított nemzeti listát, amelyen a határon túli magyar szervezetek képviselői is szerepelnek, hogy ezt a nemzeti egységet az unióban is minél hatékonyabban képviselhessük” – mondta Gyürk András.

http://magyarhirlap.hu/csapasok-a-posztkommunizmusra