Az EP ipari bizottsága a klímacsomagról szavaz

Az Európai Bizottság az egyes tagállamok számára különböző kibocsátás-csökkentési arányokat írna elő azon szektorokban, amelyek nem vesznek részt az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerben (ETS). Ezen jogszabály hatálya alá fog tartozni többek között a mezőgazdaság és a közlekedés, de a háztartásoknak is ennek alapján kell majd visszafogniuk kibocsátásukat. Az Európai Bizottság javaslata előterjesztésekor figyelembe vette a tagállamok eltérő teherbíró képességét és gazdasági fejlődési kilátásait, ennek megfelelően Magyarország még növelheti is széndioxid-kibocsátását 2020-ig, méghozzá 10%-kal.

 

Gyürk András ebben a témában benyújtott módosító indítványai elsősorban a bázisév kérdésére irányultak. A bizottsági előterjesztés ugyanis 2005-öt veszi alapul, noha a kiotói vállalásokat 1990-hez viszonyítják. A 2005-ös bázisév meghatározása egyben azt is jelenti, hogy az Európai Unió nem veszi figyelembe, hogy a tagállamok megfeleltek-e kiotói vállalásaiknak. A jelenlegi javaslat ugyanis egyenlően kezeli azon tagállamokat, akik nagy erőfeszítéseket tettek a kibocsátásuk csökkentése érdekében azokkal, akik még növelték is azt. Magyarország, csakúgy, mint számos más kelet-európai állam, 1990-hez képest jelentősen csökkentette kibocsátását. A 2005-ös bázisév meghatározása azt jelentené, hogy ezt az erőfeszítést az Európai Unió figyelmen kívül hagyja. Gyürk András módosító indítványai értelmében éppen ezért a bázisév 1990-re változna. A fideszes politikus előterjesztését számos – elsősorban az új tagállamokból érkező – képviselő biztosította támogatásáról.