2014. 02. 05.
Az Európai Parlament mai plenáris ülésén a 2030-as klímacélokra vonatkozó javaslatot. A zöld nézeteket valló frakciók támogatását élvező határozat értelmében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal kell csökkenteni 2030-ra; továbbá az Európai Unió 30 százalékos, jogilag kötelező megújuló energia célt vállalna be az energia végfogyasztáson belül és 40 százalékkal növelné az energiahatékonyságot is.
Gyürk András szerint az Unió hosszú távú klíma- és energiapolitikai elköteleződése alapvető fontosságú Európa biztonságos energiaellátása, gazdasági versenyképessége és jóléte szempontjából. "Ezért a jelenleg érvényben lévő klíma- és energiacsomag tanulságait levonva ambiciózus, ám egyben kiegyensúlyozott és megvalósítható klímacélokat kell 2030-ra kitűzni" – hangsúlyozta a delegációvezető.
A hosszú távú beruházási ciklusok miatt ambiciózus célokra van szükség, amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a karbonszegény technológiák meghonosítása és az uniós zöldgazdaság megerősítése érdekében.
Ugyanakkor a célok kiegyensúlyozottságára is törekedni kell, hiszen nem hunyhatunk szemet a gazdaság teljesítőképessége, a globális energiapiac fejlődése és a nemzetközi szereplők visszafogott kibocsátás-csökkentési ambíciói felett. "Ezeket a tényezőket figyelembe véve 2030-ra olyan kötelező széndioxid-kibocsátáscsökkentési célszámot kell bevezetni, amely figyelembe veszi a gazdasági realitásokat és a nemzetközi klímatárgyalások eredményeit" – emelte ki a néppárti politikus.
Az uniós acélipar jövőjéről szóló jelentés európai parlamenti felelőseként a delegációvezető nagyobb hangsúlyt fektetne arra is, hogy "megtaláljuk az egyensúlyt a nagyra törő klímacélok és az uniós ipar versenyképessége között. Így lehet csak elkerülni, hogy egyes stratégiai iparágak Európából elvándoroljanak".
Végezetül az ambíció és kiegyensúlyozottság mellett a megvalósíthatóságra is kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a tagállamok eltérő kapacitásokkal rendelkeznek. A delegációvezető szerint megfelelő rugalmassági eszközök beépítésével biztosítani kell, hogy a klímavédelmi célkitűzések figyelembe vegyék a tagállamok teljesítőképességét, és ne jelentsenek túlzottan nagy terhet az állampolgárok számára.