Az ukrán háborús maffia uniós energetikai támogatásokra is rátehette a kezét

A legújabb ukrajnai korrupciós botrány kapcsán nyilvánosságra került, hogy az ország energiaszektorában több ukrán miniszter és a Naftogaz ukrán állami olaj- és gázvállalat volt vezérigazgatójának részvételével kiterjedt bűnszervezet működhetett. Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták frakciójának tagja az eset kapcsán kiemelte: „A háború kezdete óta az Európai Unió közel 3 milliárd eurós támogatást nyújtott az ukrán energiaszektor számára. Az Európai Bizottságnak egyértelmű választ kell adnia, hogy az ukrán háborús maffia az európai adófizetők pénzére is rátette-e a kezét. Ezért azonnali választ igénylő kérdésekkel fordultunk a brüsszeli testülethez.”

A háború kezdete óta az Európai Bizottság csaknem 3 milliárd eurónyi támogatást folyósított az ukrán energiaszektor számára. „Az európai, köztük a magyar adófizetők pénzéből Ukrajna energetikai ágazata kétmilliárd eurót kapott vissza nem térítendő támogatásként, valamint 160 millió eurót a téli felkészülésre. Emellett európai kezességvállalással 500 millió eurónyi hitelt kaptak földgáz vásárlására. Ezek jelentős összegek” – hangsúlyozta a fideszes politikus.

„Az ukrán korrupciós botrány felveti annak a lehetőségét, hogy ezek a források az ukrán háborús maffia kezébe kerülhettek. Ezért azonnali választ igénylő kérdésekkel fordultunk az Európai Bizottsághoz. Egyértelmű tájékoztatást és garanciát várok a brüsszeli testülettől, hogy a magyar és európai adófizetők pénze nem érintett ebben a korrupciós botrányban” – húzta alá a magyar EP-képviselő.

„Szintén érdeklődtünk, hogy mit tesz Brüsszel annak érdekében, hogy az elvi lehetőségét is kizárja annak, hogy az Ukrajnának folyósított támogatásokat nem céljuknak megfelelően használják fel. Végül felszólítottuk a Bizottságot, hogy az események tükrében vizsgálja felül Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos álláspontját. Ez egy súlyos ügy. Ehhez mérhető, egyértelmű állásfoglalásra van szükség Brüsszeltől is” – fogalmazott Gyürk András.

Brüsszel, 2025. november 13.