A japán nukleáris baleset hatása az európai energiapolitikára
2011. 04. 06.
A japán tapasztalatok hatására várhatóan több ország is újragondolja a nukleáris energiával kapcsolatos stratégiáját. Németország már konkrét lépéseket tett és három hónapra leállította az 1980 előtt épült nukleáris erőműveit. Amennyiben a japán történések eredményeképpen Európa-szerte több tagállam is újragondolja nukleáris energia stratégiáját, az jelentős befolyással lehet az európai energiapiacokra, hiszen a nukleáris erőművek áramtermelését más forrásokból kell helyettesíteni.
Gyürk András szerint a jelenlegi helyzetben a hirtelen intézkedések ugyanolyan káros következményekkel járhatnak, mint egy esetleges katasztrófa. Ehelyett az egyes forgatókönyvek hatásainak megfontolt számbavétele a legcélravezetőbb. "Így kerülhető csak el, hogy az említett németországi intézkedések következményeihez hasonlóan a villamosenergia-árak megemelkedjenek, illetve hogy a normális körülmények között áramexportáló tagállamok is ellátásbiztonsági kihívásokkal szembesüljenek" – emelte ki a fideszes EP-képviselő.
A néppárti politikus szerint Európának hideg fejjel végig kell gondolnia, hogy milyen hatással lenne az energiapiacra a nukleáris energia stratégia újragondolása. Az sem egyértelmű, hogy melyek azok a technológiák, amelyek alkalmasak lehetnének a nukleáris erőművi kapacitások helyettesítésére. Fontos kérdés továbbá, hogy egy esetleges stratégiaváltás milyen hatással lenne a gázpiacokra, a gázellátás biztonságra, illetve az EU szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzéseire.
A néppárti delegációvezető írásbeli nyilatkozatában üdvözölte az Európai Bizottság gyors reakcióját és azt a bejelentést, hogy az európai nukleáris erőműveket stresszteszteknek fogják alávetni. "A legfontosabb kérdés azonban az, hogy milyen további intézkedéseket tervez Európa a nukleáris energiatermelés biztonságának szavatolása érdekében" – emlékeztetett Gyürk András.