2011. 06. 09.
A Hetedik Kutatási Keretprogram a világ legjelentősebb kutatástámogató eszköze, amely kulcsfontosságú szerepet játszik Európa versenyképességének megőrzésében és az Európa 2020 stratégia megvalósításában. Az uniós Keretprogram jelentős hozzáadott értéket képvisel az európai kutatás-fejlesztés területén. A félidős felülvizsgálat azonban több fejlesztendő területre is rávilágított.
Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője szerint két szempont bír kritikus fontossággal a Keretprogram jövőbeni sikerességében.
Első és legégetőbb feladatként az adminisztráció egyszerűsítését emelte ki a néppárti képviselő. A túlzottan bonyolult adminisztráció költséges és megnehezíti a kkv-k részvételét a Kutatási Keretprogramban. A párhuzamos struktúrák felszámolása, a pályázati pénzek gyorsabb lehívása és a nemzeti prioritásokkal való összhang hozzájárul ahhoz, hogy a lehető legtöbb szereplő váljon érdekeltté a kutatás-fejlesztés tevékenységben.
Második pontként a "kiválóság" alapú megközelítés fontosságára emlékeztetett a politikus. A Keretprogram pénzügyi forrásait ugyanis akkor tudjuk a leghatékonyabban felhasználni, ha a kiválóság alapján választjuk ki a támogatandó kutatási projekteket. A félidős felülvizsgálat azonban rávilágított arra, hogy egyes országok alulreprezentáltak a támogatások lehívása tekintetében. Ennek fő oka az, hogy ezek a tagállamok nem rendelkeznek olyan kutatási háttér-infrastruktúrával, amely lehetővé tenné, hogy teljesíteni tudják a kiválóság alapján megfogalmazott kritériumokat. Ezért meg kell vizsgálni, hogy melyek a Keretprogram és a Strukturális és Kohéziós Alapok közötti szinergiák, amelyek elősegíthetik az elmaradott infrastruktúrák fejlesztését. Így érhető el ugyanis, hogy a kiválóság alapú elbírálás esetén egyenlő feltételeket biztosítsunk minden tagállam számára.