Rendezvények

Március 15-re emlékezett a Fidesz-KDNP brüsszeli küldöttsége

Március 15-re emlékezett a Fidesz-KDNP brüsszeli küldöttsége

2019. July 16.

Location:

Time: 2019. July 16. |

Rúzsa Magdi koncertjével ünnepelte március 15-ét a Fidesz-KDNP brüsszeli küldöttsége hétfő este, a megemlékezésen többek között Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője mondott beszédet.

A miniszter úgy vélte, "sajátos" Brüsszelben ünnepelni március 15-ét, a magyar szabadság ünnepét, mert Brüsszelből nézve szerinte Magyarország periféria, az unió külső határa, amely általában nem számít, legfeljebb, ha valami megrendítő dolog történik a közelben, mint például most az ukrajnai események. Balog Zoltán szerint ugyanakkor a brüsszeli magyarok végvári vitézeknek számítanak, akik a magyar érdekekért harcolnak. Külön köszönetet mondott azoknak, akik nem magyarként is kiálltak Magyarország mellett.
 
"Merhetnénk-e bármelyik népre Európában azt mondani, hogy nem szabadságszerető?" – tette fel a kérdést Balog Zoltán, aki szerint Magyarország szabadságát Európában egy olyan közösségben kell megvédeni, amelynek ez az alapértéke.
 
"Ennek a nevében minket gyakran és súlyosan bírálnak" – mondta, hozzátéve: Brüsszelben nem a nagy, egy és oszthatatlan szabadság eszméjéről van szó, hanem arról, hogyan viszonyul az egyes nemzetek, közösségek, egyes egyének szabadsága a többiekéhez.
 
"Amikor Brüsszelben Magyarországról van szó, egyszerre vagyunk kicsik és jelentéktelenek, máskor meg fontosak, középpontba helyezettek, hogy ne mondjam, célkeresztben" – fogalmazott a tárcavezető.
 

 
Balog Zoltán szerint bár más országok is kerülnek konfliktusba az Európai Bizottsággal, a brüsszeli magyar ügyek túlmutatnak a konkrét félreértéseken. Megjegyezte azt is, hogy a magyar kormány az unióval folytatott vitákat "a jog asztalánál" mind megnyerte.
 
"Ők – nem tudom pontosan, kik ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát, mert mi – mondják ők – nem úgy tiszteljük a szabadságot, ahogyan ők szeretnék" – fogalmazott Balog Zoltán.
 
Úgy vélte, mindezek mögött egy olyan szabadságharc húzódik meg, amelyben a kormány élhetőbbé és szabadabbá akarja tenni az emberek életét, amiért meg kell küzdenie a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel. A tárcavezető szerint minden, ami Magyarországon növeli a szabadságot, az máshol érdeksérelmet jelent. Így például érdeksérelmet okoz a részben a bankadóból finanszírozott családi adókedvezmény, a devizahiteltől való szabadulás pedig növelte az érintettek szabadságát, de sértette a bankok érdekeit.
 
"Amikor csökkenek az energiaszámlák, az több szabadságot jelent azoknak, akik kétszer fizették meg a kommunizmus árát, egyszer 1990 előtt és egyszer az után" – szögezte le Balog Zoltán a rezsicsökkentésről.
 
A tárcavezető szerint 1990 legnagyobb tapasztalata, hogy a szabadság és a demokrácia nem lesz egyenlő automatikusan az igazságossággal, mert amióta nincs tényleges vasfüggöny, azóta is szociális vasfüggönyök szabdalják fel Európa térképét.
 
Minden olyan küzdelemben, amelyben az Európai Unió azért küzd, hogy a szabadság eszméje a polgárok mindennapi szabadsága legyen, szövetségesei vagyunk az Európai Uniónak – szögezte le.
 
A megemlékezésen Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője külön megemlékezett azokról a hősökről, akiknek a neve nem vált ismertté. Mint mondta: kivételes bátorságukkal nemes ügyért álltak ki, a magyar nemzet szabadságáért küzdöttek.
 
Pelczné Dr Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke ünnepi beszédében kijelentette:"Fontosak, hogy tiszteljük és fejet hajtsunk hőseink előtt. Ki ne ismerné Kossuth Lajos nevét, Petőfi Sándor nevét, Bem József nevét, vagy Jókai Mór nevét? Hosszan sorolhatnánk még neves hőseinket. Engedjék meg azonban, hogy megemlékezzünk azokról a hősökről is, akik nevét nem ismerjük, ugyanakkor kivételes bátorsággal küzdőttek a magyar nemzet szabadságáért. Az ő bátorságuk miatt tudunk ma egy erős, szabad Magyarországban élni" .
 
"Boldogan és őszintén vallom magamat, magunkat a márciusi ifjak örökösének. Az ő áldozatuk arra emlékeztet minket, hogy csak úgy lehet dolgozni és küzdeni egy ország jövőjéért, hogyha igazán bátrak vagyunk. Ha van virtus abban, amit teszünk" – tette hozzá a fideszes képviselő.
 
"A márciusi forradalmárok, a márciusi fiatalok három dolgot követeltek, legyen béke, szabadság és egyetértés. Nem véletlen, hogy az új alkotmányunk ezeket a gondolatokat ugyanúgy felidézi: Legyen béke, szabadság és egyetértés. A kokárda három színe erőt ad és emlékeztet mindannyiunkat. Erőt ad ahhoz, hogy a következő feladatokat el tudjuk végezni. A kokárda egyben emlékeztet bennünket március 15-ére, Magyarország nagyságára, Magyarország erejére, és nem utolsósorban, a hitre. Hitre abban, hogy együtt, ha összefogunk és bátrak vagyunk és nagy dolgokat tudunk véghezvinni" – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó.
 
Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete beszédében úgy fogalmazott, hogy ma a média igazi európai tavasznak nevezné mindazt, ami 1848-ban történt, amikor az emberek már nem tudták elfogadni, hogy úgy kelljen élniük, ahogyan addig, demokratizálódásra és polgári átalakulásra vágytak.