Az olasz jelnyelv (LIS) hivatalos elismertetésért folyó küzdelem részeként ma az olasz parlament épületében rendezett magas szintű konferencián Kósa Ádám, fideszes EP-képviselő bemutatta, hogy Magyarország a jelnyelv területén Európa élvonalába tartozik, hiszen az Alaptörvény a magyar kultúra részeként védi a magyar jelnyelvet.
Mint ismeretes, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökeként Kósa Ádám is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar törvényhozásban már 2009-ben törvény szülessen a jelnyelv használatáról. Európai parlamenti képviselőként pedig Kósa saját, óriási többség által támogatott, a fogyatékos emberek mobilitásáról és befogadásáról szóló jelentésével az európai politika napirendjére is felvetette a jelnyelv használók ügyét. A mai római konferencián Kósa Ádám az olasz szenátorok, parlamenti képviselők és több mint 300 résztvevő előtt tartott megnyitó előadásában kiemelte a civil szervezetek fontosságát, mind a magyar, mind pedig az európai parlamenti munkában, és külön felhívta a figyelmet az általa kezdeményezett Brüsszeli Deklarációra, melyet 2010-ben valamennyi európai siket szövetség ünnepélyes keretek között írt alá az Európai Parlament épületében.
„Az érdekérvényesítés nem a szavakban ér véget, hanem éppenséggel ott kezdődik: csak konkrét és kézzelfogható eredmények fogadhatóak el egy sikeres munkában” – jelentette ki Kósa Ádám, utalva arra, hogy idén márciusban indul a német néppárti Werner Kuhn EP-képviselővel közösen kezdeményezett, egy 750 ezer euróból (mintegy 230 millió forintból) megvalósuló európai uniós projekt a hallássérültekért. A projekt egy ingyenes és minden európai polgár által hozzáférhető internetes alapú infokommunikációs akadálymentesítést jelentő alkalmazás kifejlesztését és bevezetését célozza, függetlenül attól, hogy ki milyen elektronikai eszközt (telefon, táblagép, személyi számítógép) és operációs rendszert használ. A kezdeményezés annyira sikeres, hogy ma Rómában Marco Scurria, az EP oktatási bizottságának néppárti koordinátora külön méltatta, az Európai Parlament és az Európai Bizottság pedig hivatásos nemzetközi jelnyelvi tolmácsok alkalmazását tervezi 2014 második felétől.
Kósa Ádám kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan a magyar jelnyelvi tolmácsokat európai uniós forrásokból látják el informatikai eszközökkel, amely növeli a jeltolmács-szolgálatok hatékonyságát. Így a magyar kormány lehetővé teszi, hogy a jelnyelvi tolmácsok korlátozott létszáma ellenére Magyarországon minden siket és súlyosan nagyothalló ember előtt megszűnjenek azok a társadalmi akadályok, amelyek eddig különösen az oktatásban és a munka világában tapasztalhatóak voltak.
Háttér: A jelnyelvek, amelyeket szerte az Unióban legalább egymillió ember használ anyanyelveként, jelentős helyet foglalnak el az Európai Unió gazdag nyelvi palettáján, de csak néhány tagállam ismeri el saját nemzeti jelnyelveit alkotmányos szinten: Magyarország (2012 óta) Finnország (1995 óta), Portugália (1997 óta) és Ausztria (2005 óta). Belgium holland és francia nyelvű közösségeiben, valamint Dániában, Németországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Norvégiában, Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban a jelnyelveket egyéb intézkedések és törvények által ismerték el hivatalos nyelvként. Ezzel szemben az olasz jelnyelvet egyelőre csupán területi nyelvként fogadják el, sőt még arra is vannak törekvések, hogy ne is nyelvnek, hanem egyszerű „kifejezésmódnak” tekintsék.