Különösen kiszolgáltatott helyzetben a roma nők

Járóka Lívia fideszes EP-képviselő tegnap mutatta be a romák társadalmi integrációjára irányuló nemzeti stratégiák európai keretének nemi szempontjairól szóló munkadokumentumát az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága előtt. A tervezet számba veszi a keretstratégia eddigi hiányosságait, valamint a roma nők sajátos helyzetét mutatja be.

A tegnapi napon mutatta be Járóka Lívia fideszes EP-képviselő az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága előtt a romák társadalmi integrációjára irányuló nemzeti stratégiák európai keretének nemi szempontjairól szóló munkadokumentumát. A tervezet emlékeztet, hogy a legtöbb tagállam még nem módosította nemzeti stratégiáját a 2012-es bizottsági ajánlásnak megfelelően, így a megfelelő finanszírozás és a szükséges intézményrendszer kialakítása terén továbbra is sok a tennivaló. Járóka szerint a stratégia végrehajtásának egyik legfontosabb akadálya a kiindulási és eredménymutatók, valamint a mennyiségi célok hiánya a nemzeti cselekvési tervekben, amelyek lehetővé tennék az előrehaladás objektív mérését. A dokumentum ezért javasolja, hogy a Bizottság – az Alapjogi Ügynökséggel és a tagállamok képviselőivel közösen – dolgozzon ki egy romaintegrációs eredménytáblát, azaz közös, összehasonlítható és megbízható indikátorok gyűjteményét.
 
Járóka munkadokumentumának második része a roma nők helyzetét elemzi, akiket a roma férfiaknál is mélyebb szegénység sújt, a különleges igényű roma nők – így a fogyatékkal élők, idősek, egyedülálló anyák, vagy nevelőotthonban nevelkedők – pedig rendkívül sebezhetők a társadalmi kirekesztéssel szemben. A szöveg rámutat továbbá, hogy a hátrányos helyzetű vidéki térségekben – ahol a romák nagy része él – a nők gyakran az informális gazdaságban dolgoznak, nincsenek bejelentve a hivatalos munkaerőpiacon, vagy rövid távú szerződések alapján közfoglalkoztatottként dolgoznak, ami súlyos kérdéseket vet fel szociális jogosultságaik tekintetében is. Járóka tervezete hangsúlyozza, hogy a gazdasági válság tovább súlyosbította a roma nők munkanélküliség, elszegényedés, rossz lakhatási körülmények és családi problémák miatt már eleve elfogadhatatlan egészségügyi helyzetét. A dokumentum ezért felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék a roma nőket az egészségügyi programok egyik kifejezett célcsoportjává.
 
A munkadokumentum alapján várhatóan októberben benyújtásra kerülő jelentéstervezet ezen felül egyéb olyan súlyos szociális problémákkal is foglalkozni kíván, mint az emberkereskedelem, a családon belüli erőszak és a korai vagy kényszerházasságok, amelyek a társadalmi kirekesztésből és a mélyszegénységből fakadnak, következésképp aránytalanul nagymértékben sújtják a roma nőket.