Kósa Ádám fideszes EP-képviselő, a Fogyatékosságügyi Munkacsoport elnöke a jelnyelvi tolmácsképzés minőségi követelményeinek egységesítése témájában rendezett konferenciát a mai napon az Európai Parlamentben. Az eseményen magas rangú uniós tisztségviselők és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásban érintett szervezetek képviselői szólaltak fel. A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy a többnyelvű Európa minden polgárának joga van ahhoz, hogy anyanyelve miatt ne érje hátrányos megkülönböztetés, így a jelnyelvet anyanyelvükként használó siketeknek is.
Kósa Ádám, aki az Európai Parlament egyetlen siket képviselőjeként jeltolmácsai segítségével szólal fel az üléseken, jó példaként említette hazánkat, ahol az Alaptörvény rögzíti, hogy Magyarország védi a magyar jelnyelvet, mint a magyar kultúra részét. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar parlamentnek is van siket képviselője Tapolczai Gergely személyében, amely kevés más országról mondható el.
Mint ismeretes, Nelson Mandela temetésén egy ál-jelnyelvi tolmács hadonászott az Egyesült Államok elnökének beszéde alatt. Azóta kiderült, hogy egy skrizofén, büntetett előéletű és megfelelő tolmácsolási képességgel nem rendelkező személyre bízták a siket emberek infokommunikációs akadálymentesítését. A helyzet rávilágított, hogy mennyire fontos a jelnyelvi tolmácsok képzése, hiszen csakmagas színvonalú jeltolmácsolás biztosíthatja a siketek számára az oktatáshoz, munkához, szolgáltatásokhoz vagy akár a médiához való akadálymentes hozzáférést.
A konferencián az Európai Bizottság és az Európai Parlament tolmácsolási szolgálatának igazgatói mellett felszólaltak az Európai Jeltolmácsok Fórumának (efsli) vezetői, az Európai Siketek Fóruma és az Európai Fogyatékosügyi Fórum vezetői is. Az esemény keretében az efsli bemutatta most megjelent tanulmányát, amely a három éves jeltolmács-képzést végzett hallgatók tanulmányi eredményeit vizsgálta, valamint elkészítette útmutatóját az európai jelnyelvek egységes képzési programjához.
Kósa Ádám előadásában rámutatott, hogy a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós jogszabálycsomagban az általa, mint jelentéstevő által benyújtott módosításoknak köszönhetően jövő évtől az akadálymentesítés kiemelt szempont lesz az európai uniós források felhasználáskor, ideértve az infokommunikáció területét is. „Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió által is ratifikált, a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ egyezmény jelnyelvekről szóló rendelkezéseinek (9. és 21. cikkek) figyelembevételével a jövőben jelnyelvi tolmácsképzésre is több forrás juthat majd az Európai Unió tagállamaiban” – fejezte ki reményét a néppárti politikus.