Európai krízis-térképre van szükség

Az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az uniós állampolgárok és családjaik szabad mozgása tárgyában előterjesztett állásfoglalási indítványt. A négypárti kezdeményezés - melyet az Európai Néppárt több képviselője a olasz származású belügyi biztos, Franco Frattini ellen intézett személyes támadásnak teret adó paragrafus miatt nem szavazott meg - kitér az európai romák válságos helyzetére és széles társadalmi összefogást sürget érdekükben.

Az indítvány azt követően került az EP napirendjére, hogy az olasz kormány november 2-án határozatot bocsátott ki a közbiztonságra veszélyt jelentő külföldi állampolgárok kiutasításáról. A határozat felhívja a figyelmet a romák kirekesztettségére és méltatlan életkörülményeire, valamint hangsúlyozza a roma kisebbség társadalmi integrációjára irányuló nemzetközi összefogás szükségességét. A szöveg javaslatot tesz a kisebbségek beilleszkedését segítő hálózat létrehozására, kezdeményezi az eddiginél szorosabb együttműködést az Európa Tanáccsal és felhívja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a Szociális Alapok céljait, pénzügyi eszközeit és szabályait, a bevándorlók minél hatékonyabb munkaerőpiaci integrációja érdekében.

Járóka Lívia, az Európai Néppárt képviselőnője a szavazás kapcsán kijelentette, hogy a problémák túlnyomó többsége a tagállamok több évtizedes meggondolatlan és paternalista kisebbség-, és bevándorláspolitikájának a következménye. „A roma és nem -roma bevándorlók is az anyaországban uralkodó viszonyok, a mélyszegénység és társadalmi kirekesztés miatt hagyják el hazájukat, ezért ezen országoknak elsődlegesen a gazdasági és szociális biztonságot kell állampolgáraik számára megteremteni. Ehhez az Európai Bizottság által gyakorolt felületes számonkérés helyett az EB-nek rendszeresen ellenőriznie, szankcionálnia kell a befogadással és integrációval kapcsolatos programokat. Fontos, hogy a tagországok ösztönzése mellett az EB egységes stratégiával és saját, a leszakadó térségek felzárkóztatását megcélzó mega-projektekkel teremtsen ennek a folyamatnak keretet. „- mondta el a képviselőnő. Járóka hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Bizottság gazdasági és szociális kohézióért felelős vezetői, így Danuta Hübner regionális politikáért, Vladimir Spidla foglalkoztatásért és esélyegyenlőségért, Franco Frattini bel- és igazságügyért, Jan Fígel oktatásért, és Louis Michel fejlesztésért felelős biztosok, valamint Manuel Barroso, az EB elnöke vezetésével egy szakmai munkacsoportként átfogó és rendszeres párbeszédet intézményesítsen európai szinten a kérdésben, egy európai szintű komplex roma-stratégia kidolgozását megcélozva. „Ehhez szükséges egy európai krízis-térkép elkészítése, melynek alapján lehetővé válna a leszakadó területeken, mélyszegénységben élőket célzó, határokon átnyúló, brüsszeli irányítású programok elindítása. Fontos cél, hogy a tagállamok uniós pénzekből finanszírozott projektjei mellé kötelező legyen esélyegyenlőségi tervet készíteni, hogy ezáltal nyilvánvalóvá váljék az adott program integrációban betöltött szerepe. Az Európai Bizottság december első hetében nyilvánosságra kerülő javaslatából, amely a kisebbségek arányos munkaerőpiaci reprezentációját vizsgálja, és annak erősítését célozza, remélhetőleg világosabb képet kapunk az EB hosszútávú elképzelésiről.” – mondta el a képviselőnő.

A végső szavazáson 306 képviselő szavazott az állásfoglalási indítvány mellett és 183 ellene. Az Európai Néppárt előzetes figyelmeztetésének megfelelően nem támogatta a határozatot, mert az (a Néppárt kérése ellenére) továbbra is belpolitikai indíttatású és személyeskedő megjegyzést tartalmazott Franco Frattinivel, az Európai Bizottság alelnökével kapcsolatban. A Fidesz-MPSZ delegációja megszavazta a határozat minden pontját, amely a romák befogadását és a diszkrimináció elleni fellépést sürgetik. Járóka elmondta, hogy a Fidesz E- képviselői csalódottan vették tudomásul, hogy az Európai Néppárt más delegációinak több tagja ezt nem tette meg.