Az uniós roma programok szorosabb ellenőrzésére van szükség

A romák társadalmi befogadását célzó uniós kísérleti program eredményeiről tartott megbeszélést tegnap a néppárti frakció Roma Munkacsoportja. Az ülésen Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő, a munkacsoport elnöke hangsúlyozta: a valódi "jó gyakorlatok" kibővítésének elengedhetetlen feltételét jelenti a programok átültethetőségének vizsgálata, a monitoring megerősítése és a hibás programokkal kapcsolatos korai előrejelzési mechanizmus kiépítése.

Beszédében Járóka Lívia fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a júliusban elfogadott európai roma keretstratégia tettekre váltásához a legjobbnak bizonyuló programok kibővítésére van szükség. Ehhez az ellenőrzési mechanizmusok megerősítése mellett egyrészt meg kell vizsgálni, hogy a sikeresnek bizonyuló programok módszertani szempontból átültethetők-e más területekre, másrészt ki kell építeni egy "korai előrejelzési rendszert" a sikertelen programok kudarcainak mielőbbi orvoslása érdekében.

A négy ágon – kora gyermekkori fejlesztés, vállalkozásfejlesztő mikrohitelek, információs kampány és adatgyűjtés – futó kísérleti programot 2008-ban közösen kezdeményezte az Európai Parlament három legnagyobb – néppárti, szocialista és liberális – frakciója, a végrehajtását pedig az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága felügyeli. A programot, melynek főbb irányvonalait Alexandros Tsolakis, a regionális politikai főigazgató tanácsadója ismertetett, 2010 júniusában indították két éves futamidővel.

A Roma Oktatási Alap által kivitelezett ún. "Jó kezdet" program,  a Polgár Alapítvány és a Kiútprogram által felügyelt mikrohitelezési projekt, valamint az ERGO romániai roma szervezet által indított, "React" elnevezésű információs kampány eredményeiről John Walsh, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának osztályvezetője számolt be. A program adatgyűjtéssel és statisztikai felméréssel foglalkozó, jórészt már lezárult negyedik ágát pedig Andrey Ivanov, az ENSZ Fejlesztési Programjának főtanácsadója és Joost de Laat, a Világbank szakértője ismertették, a kivitelezéssel megbízott két szervezet nevében.

A beszámolókat követően kerekasztal beszélgetésre került sor, amelybe bekapcsolódott Katarina Mathernova, a Világbank romaügyi főtanácsadója és Aurel Ciobanu-Dordea, az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóságának esélyegyenlőségért felelős igazgatója is. Az igazgató Járóka Lívia kérdésére válaszul megerősítette, hogy az Európai Bizottság év végéig várja a tagállamoknak az európai roma stratégia keretében elkészítendő integrációs stratégiáinak benyújtását, amelyet a testület szigorú ellenőrzésnek vet majd alá, kijelölve a szükséges módosítások irányait is. Az ülésen felszólalt Göncz Kinga szocialista EP-képviselő is, aki a romák társadalmi befogadásáról szóló jelentés árnyék-jelentéstevőjeként a 2014-ben induló többéves pénzügyi keret módosításának szükségességéről beszélt.