Újabb lépés a szénmentes európai gazdaság felé

Újabb lépés a szénmentes európai gazdaság felé: költséghatékony kibocsátáscsökkentés és alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházások

Az európai ipari létesítmények kibocsátási jogosultságait szabályozó ETS (Emission Trading System) irányelv másfél éve húzódó parlamenti tárgyalásait heves viták kísérték. Az európai emissziókereskedelmi rendszer reformjának egyik fontos eleme a párizsi klímaegyezményből fakadó uniós kötelezettségek megosztásának szabályozása, az ambíciószint fokozása, ami tovább növelheti az alacsony kibocsátású technológiák elterjedését és a dekarbonizált gazdaságra való átállást Európában.

A környezetvédelmi célok elérésének biztosítása mellett azonban figyelemmel kell lenni a termelői szektor jogos érdekeire is, hiszen az energiaintenzív ágazatok elüldözésével Európa versenyhátrányba kerülhet. Fontos tehát elkerülni, hogy az európai ipari szektor egyes szereplőit aránytalan terhekkel sújtsák, míg másokat jogosulatlan előnyökhöz juttassanak. A plenáris szavazással sikerült a fenti szempontokat megfelelően tükröző parlamenti mandátumot elfogadni a trialógusok megkezdéséhez.

A jelentés Modernizációs Alappal kapcsolatos része azonban sajnálatos módon jelentősen korlátozza a kedvezményezett közép- és kelet-európai országok döntési szabadságát. Gyürk András ezért írásbeli hozzászólásában megjegyezte: „Véleményem szerint az ENVI szakbizottságban megfogalmazott, a Modernizációs Alapra vonatkozó igazgatási struktúra átláthatatlan és veszélyes. Egy alaposan előkészített kritérium rendszer megfelelően képes érvényesíteni a közös elvárásokat, felesleges a túlbonyolított igazgatási struktúra.” A Modernizációs Alap irányítási struktúrája nem felel meg a 2014. októberi európai tanácsi következtetésekben elfogadott politikai megállapodásnak és nem tükrözi a kedvezményezett tagállamok, köztük Magyarország álláspontját sem.